A gördülékeny és átlátható kommunikáció fontosságáról sokat hallunk: hatással van egy cég belső működésére, a különböző részlegeken dolgozók közötti együttműködés hatékonyságára, és tágabban vizsgálva a beágyazottságra és más vállalatokkal való kapcsolatra is. 

Az internetes platformok, bár egyrészről megkönnyítették a felek közti kommunikációt, a mély megértést és kapcsolódást ritkán teszik lehetővé. A workshopok és konferenciák jó helyszínei lehetnek az ilyen kapcsolatok megágyazásának, de mi is tudjuk, hogy nem egyszerű csak úgy odalépni valakihez a tömegben és beszélgetést kezdeményezni. 

Hogyan lehet könnyebben megtenni az első lépést, és milyen utak vannak, amiken keresztül könnyebben elérhetjük a másikat? A Game Changers podcast legújabb adásában Barathi Tamás, a BlueColibri társalapítója osztotta meg tapasztalatait a témában!

Amikor az üzleti világra gondolunk, akkor talán elsőre nem az értékorientált vezető képe bukkan fel bennünk, hanem inkább a gyors döntéseket hozó és profitorientált vezetőre asszociálunk. Pedig ma már, ha a célok és az értékek nincsenek összhangban egy vezető víziójában a vállalatot összetartó elemek, mint egy habarcs nélküli falban a téglák, könnyen elkezdenek szétesni.

De mi is az, amivel az értékek a vezető munkáját önazonosabbá, a vállalat működését ellenállóbbá teszik? A témában Pistyur Vera, a Bridge Budapest ügyvezetője mesélt nekünk a Game Changers Podcastunk adásában. Blogposztunkból kiderül, hogy miért több,mint csak ’nice to have’ az értékvezérelt vezetés. 

Bár egyre többször tűnik fel az értékvezérelt kifejezés a munka világában, a valódi jelentéséről és a mögötte húzódó szemléletről kevesebbet hallunk. Csak úgy, mint a magánéletünkben az értékek a munkahelyen is fontos iránymutatókként szolgálhatnak. Mégis, ha a vállalati közegünkbe próbáljuk becsempészni értékeinket sokszor úgy érezhetjük, a kettő nem fér meg egymás mellett. 

Miért érdemes mégis törekednünk arra, hogy a munkavállalóknak lehetősége legyen az értékeik kifejezésére, és hogyan hathatnak ezek az értékek hosszú távon a vállalati kultúrára? Game Changers Podcastunk legújabb epizódjának vendégével, Pistyur Verával, a Bridge Budapest ügyvezetőjével beszélgettünk a témában!

Mindannyian voltunk már olyan stresszes helyzetben, amikor tehetetlennek éreztük magunkat egy konfliktusban, és az érzelmi reakcióinkon mintha nem tudtunk volna uralkodni. A vezetők különösen ki vannak téve ennek a nyomásnak, hiszen a döntéseiknél elvárás, hogy az érzelmek ne akadályozzák őket. De valóban otthon kellene hagynunk az érzelmeinket, vagy van jobb módja a stressz kezelésének? A válasz az idegrendszerünk működésében rejlik.

A vállalati kultúrát gyakran hasonlítják egy jól olajozott gépezethez, amiben ha a kijelölt módszereket alkalmazzuk már sínen is vagyunk. A valóságban azonban ezek a dinamikák, - csak úgy, mint mi emberek - sokkal érzékenyebbek: az interakciók, az a mód, ahogy jelen vagyunk és hatunk egymásra a munkahelyen a működések szubjektív oldaláról árulkodnak. Vezetőként, ennek a „kollektív idegrendszernek” az összefogó pontjai vagyunk, ami nagyobb ráhatást is jelent az egész működésére. Ha azt tapasztaljuk, hogy a befektetett munka ellenére nem tudunk túllépni bizonyos problémákat,  érdemes a feloldásnál is elemibb folyamatokra irányítani a figyelmünket!

Az 1960-as évektől kibontakozó információs forradalom alapjaiban változtatta meg a munka világát, és ez a hatás a képzés-fejlesztés területén is egyre látványosabb. Ma már bárki egy egyszerű Google-kereséssel hozzáférhet a kívánt információkhoz, így a valódi tudás értéke is átalakulóban van. A munkaerőpiac új generációi gyorsan alkalmazható, gyakorlati tudásra vágynak, és a képzés-fejlesztésnek ehhez kell alkalmazkodnia.

A folyamatosan változó munkaerőpiac egyre inkább ráirányítja a figyelmet a megbízható és hatékony vezetőkre. Ezért is kap egyre nagyobb hangsúlyt a vezetők fejlesztése, ami olyan fogalmakkal ismertet meg bennünket, mint a "kétirányú kommunikáció", "elköteleződés-növelés", "vezetői attitűdök" vagy a "változásmenedzsment". De vajon mi bújik meg ezek mögött a jól hangzó kifejezések mögött, és hogyan tudjuk valódi tartalommal feltölteni őket?

A mesterséges intelligencia körüli diskurzust gyakran a bizonytalanság és az aggodalom érzése övezi. Ahogy a múlt század elején a fizikai munkákat felváltó gépek esetében, most a mesterséges intelligencia rohamos elterjedésében vizionálhatják sokan a munkájuk elvesztését vagy elértéktelenedést. Azonban a valóság ennél sokkal árnyaltabb. A technológiai fejlődés a munkaerőpiacon betöltött szerepeket szabja át. Az MI jelenléte nem az emberi relevancia végét jelzi, hanem az alkalmazkodóképességünk fontosságát hangsúlyozza. A kérdés, hogy felismerjük-e ezeket a változásokat, és képesek vagyunk-e ez alapján fejleszteni magunkat? Erről mesélt nekünk Dr. Rab Árpád jövőkutató.

Rendszeres túlórák, folyamatos elérhetőség és fáradhatatlan hajtás. Manapság sokszor azt érezhetjük, ez az elvárt a munkahelyeken. A kiégés mintha már presztízst jelentene a munkaerőpiacon. A munkához való viszonyunkban történő torzulások arra engednek következtetni, hogy a munkamániát azonosítjuk az elkötelezettséggel, ami viszont óriási áldozatokkal járhat hosszú távon. A munka világában történő változások – új generációk és technológiák megjelenése – elkerülhetetlenek, azonban az, hogy hogyan reagálunk rájuk és milyen szemléletet viszünk a munkahelyre, rajtunk múlik!

Az erősségeink ismeretének fontosságáról és azok túlműködéséről már olvashattatok tőlünk. De miben érhető tetten, ha valamelyik terület hangsúlyosabban van jelen egy vezetői pozíciót betöltő személynél? Kijelenthetjük, hogy vannak erősség területek, amik dominanciája esetén valaki jobban illik a vezetői székbe? Vagy minden attól függ, hogy erősségeinket, mennyire tanuljuk meg tudatosan használni és a vezetői feladatainkhoz idomítani? Lássuk, mit mondanak a témában coachaink!