Az új generációk munkaerőpiacra való belépésével mindig újabb működésmódok és háttérmotivációk jelennek meg, amik a közös munkát illetően újabb kihívásokat is hoznak magukkal - ez a Z generáció esetében sincs másképpen. Már korábbi cikkeinkben a többi generációval való közös munka és az integrációs dilemmákkal kapcsolatban foglalkoztunk a Z generációval, viszont még mindig vannak olyan kérdések, tévhitek, amiket érdemes tisztázni a súrlódásmentes és eredményesebb együttműködés érdekében! 

Vajon tényleg nem várhatunk tőlük elköteleződést hosszú távon, vagy csak más megközelítésre van szükség? Milyen új perspektívákat hoznak be a munkahelyre, ha motivációra vagy visszajelzésre kerül sor? Ezeknek a kérdéseknek a mentén osztotta meg gondolatait Stumpf Kata, a Konnekt Egyesület vezetője és társalapítója Game Changers Podcastunk legújabb epizódjában!

„És Te mi leszel, ha nagy leszel?” -  az ominózus kérdés, ami a pályaválasztás előtti években egyre gyakrabban hangzott el felénk. Ma már egyre több irányból próbálják vezetni az új generációk fiataljainak figyelmét a tudatosabb jövőtervezésre, de a hivatás megtalálására ma sincs bevált recept. Mindenki ismer olyan embert, aki már gyerekkorában megingathatatlan magabiztossággal tudott válaszolni erre a kérdésre, de olyan is van, aki úgy igazán csak a munkahelyén gondolkodott el rajta először, és bizonytalanodott el addigi karrierútjában. 

Hogyan keretezte újra ezt a kérdést a Z generáció megjelenése, és milyen kihívások, lehetőségek várnak azokra, akik új karriercélt találva letérnének az eddigi kitaposott ösvényükről? Többek között erről beszélgettünk Stumpf Katával, a Konnekt Egyesület, vezetőjével és társalapítójával a Game Changers Podcastunk legújabb adásában!

Az üzleti életbe vagy egy vállalat mindennapjaiba csempészett élményeknek – a játéknak, játékos megoldásoknak – még ma is van negatív konnotációja: sokan időpazarlásnak, valami olyan felesleges tehernek láthatják, ami elvonja a figyelmet a lényegi kérdésekről. Pedig az élmények és a játék ereje – ha szakértelemmel használjuk – csak úgy, mint az élet többi területén a munka világában is hatalmas segítség lehet. 

A konfliktusok és kihívások játékos, élményalapú megközelítése, azzal, hogy új megvilágításba helyezi a helyzeteket, javíthatja a kommunikációt, és a kapcsolódást, így végső soron a problémamegoldást is. De mi az az élményalapú megközelítés, és melyek azok a játékos technikák, amik képesek megteremteni ezt a biztonságos és könnyed közeget a pozitív változás érdekében? Barathi Tamás, a BlueColibri társalapítója, a Game Changers Podcast legújabb adásában osztotta meg gondolatait a témában!

A gördülékeny és átlátható kommunikáció fontosságáról sokat hallunk: hatással van egy cég belső működésére, a különböző részlegeken dolgozók közötti együttműködés hatékonyságára, és tágabban vizsgálva a beágyazottságra és más vállalatokkal való kapcsolatra is. 

Az internetes platformok, bár egyrészről megkönnyítették a felek közti kommunikációt, a mély megértést és kapcsolódást ritkán teszik lehetővé. A workshopok és konferenciák jó helyszínei lehetnek az ilyen kapcsolatok megágyazásának, de mi is tudjuk, hogy nem egyszerű csak úgy odalépni valakihez a tömegben és beszélgetést kezdeményezni. 

Hogyan lehet könnyebben megtenni az első lépést, és milyen utak vannak, amiken keresztül könnyebben elérhetjük a másikat? A Game Changers podcast legújabb adásában Barathi Tamás, a BlueColibri társalapítója osztotta meg tapasztalatait a témában!

Amikor az üzleti világra gondolunk, akkor talán elsőre nem az értékorientált vezető képe bukkan fel bennünk, hanem inkább a gyors döntéseket hozó és profitorientált vezetőre asszociálunk. Pedig ma már, ha a célok és az értékek nincsenek összhangban egy vezető víziójában a vállalatot összetartó elemek, mint egy habarcs nélküli falban a téglák, könnyen elkezdenek szétesni.

De mi is az, amivel az értékek a vezető munkáját önazonosabbá, a vállalat működését ellenállóbbá teszik? A témában Pistyur Vera, a Bridge Budapest ügyvezetője mesélt nekünk a Game Changers Podcastunk adásában. Blogposztunkból kiderül, hogy miért több,mint csak ’nice to have’ az értékvezérelt vezetés. 

Bár egyre többször tűnik fel az értékvezérelt kifejezés a munka világában, a valódi jelentéséről és a mögötte húzódó szemléletről kevesebbet hallunk. Csak úgy, mint a magánéletünkben az értékek a munkahelyen is fontos iránymutatókként szolgálhatnak. Mégis, ha a vállalati közegünkbe próbáljuk becsempészni értékeinket sokszor úgy érezhetjük, a kettő nem fér meg egymás mellett. 

Miért érdemes mégis törekednünk arra, hogy a munkavállalóknak lehetősége legyen az értékeik kifejezésére, és hogyan hathatnak ezek az értékek hosszú távon a vállalati kultúrára? Game Changers Podcastunk legújabb epizódjának vendégével, Pistyur Verával, a Bridge Budapest ügyvezetőjével beszélgettünk a témában!

Mindannyian voltunk már olyan stresszes helyzetben, amikor tehetetlennek éreztük magunkat egy konfliktusban, és az érzelmi reakcióinkon mintha nem tudtunk volna uralkodni. A vezetők különösen ki vannak téve ennek a nyomásnak, hiszen a döntéseiknél elvárás, hogy az érzelmek ne akadályozzák őket. De valóban otthon kellene hagynunk az érzelmeinket, vagy van jobb módja a stressz kezelésének? A válasz az idegrendszerünk működésében rejlik.

A vállalati kultúrát gyakran hasonlítják egy jól olajozott gépezethez, amiben ha a kijelölt módszereket alkalmazzuk már sínen is vagyunk. A valóságban azonban ezek a dinamikák, - csak úgy, mint mi emberek - sokkal érzékenyebbek: az interakciók, az a mód, ahogy jelen vagyunk és hatunk egymásra a munkahelyen a működések szubjektív oldaláról árulkodnak. Vezetőként, ennek a „kollektív idegrendszernek” az összefogó pontjai vagyunk, ami nagyobb ráhatást is jelent az egész működésére. Ha azt tapasztaljuk, hogy a befektetett munka ellenére nem tudunk túllépni bizonyos problémákat,  érdemes a feloldásnál is elemibb folyamatokra irányítani a figyelmünket!

Az 1960-as évektől kibontakozó információs forradalom alapjaiban változtatta meg a munka világát, és ez a hatás a képzés-fejlesztés területén is egyre látványosabb. Ma már bárki egy egyszerű Google-kereséssel hozzáférhet a kívánt információkhoz, így a valódi tudás értéke is átalakulóban van. A munkaerőpiac új generációi gyorsan alkalmazható, gyakorlati tudásra vágynak, és a képzés-fejlesztésnek ehhez kell alkalmazkodnia.

A folyamatosan változó munkaerőpiac egyre inkább ráirányítja a figyelmet a megbízható és hatékony vezetőkre. Ezért is kap egyre nagyobb hangsúlyt a vezetők fejlesztése, ami olyan fogalmakkal ismertet meg bennünket, mint a "kétirányú kommunikáció", "elköteleződés-növelés", "vezetői attitűdök" vagy a "változásmenedzsment". De vajon mi bújik meg ezek mögött a jól hangzó kifejezések mögött, és hogyan tudjuk valódi tartalommal feltölteni őket?