Az emberek többsége vágyik rá hogy akárcsak a magánéletében, a munkahelyén is jó kapcsolatokat ápoljon, szeressék és megbecsüljék a körülötte lévő emberek. Azt azonban kevesen tudatosítják, hogy a társas kapcsolódásaink milyen nagymértékben függnek a kommunikációs stílusunktól, hisz ez meghatározza a rólunk kialakult első benyomást, önérvényesítésünk sikerességét vagy társadalmi megítélésünket.
Míg a szavainkat munkahelyi környezetben általában alaposan megválogatjuk, addig gesztusainkon, mimikánkon, testtartásunkon már nehezebben uralkodunk. Ez azért is érdekes, mert egy beszélgetés információtartalmának mindössze egyharmada származik a beszédből, a többit valójában a beszélgetőtársunk a testbeszédből értjük meg.
Ráadásul e jelek tekintetében nincsenek véletlenek, maximum mozdulataink olyasvalamit tükröznek, amit csak nyelvi szinten kontrolláltunk. Éppen ezért a nonverbális kommunikációs jelzéseink őszintébben, hitelesebben árulkodnak rólunk, mint bármi más, érdemes hát megfigyelni néhány olyan jellegzetes pózt, amit gyakran látunk magunk körül az embereken, de nem tudatosítjuk a jelentésüket.
Ha tudni akarod mi történik valójában az asztal fölött, be kell nézned az asztal alá.*
BÚCSÚT INTŐ LÁBFEJEK
Joe Navarro egykori FBI ügynök, viselkedéselemző szakember szerint beszélgetőpartnerünk érdeklődésének feltérképezésére legegyszerűbben a lábfejének megfigyelésén keresztül vezet az út, ez van ugyanis legtávolabb az agyunktól, így ezt tudatosítjuk a legkevésbé. A vicces megfogalmazás ellenére a tippet érdemes valóban komolyan venni.
Ugyanis az emberek a közhiedelemmel ellentétben nem az arcukkal, hanem a végtagjaikkal (ujjaikkal, lábfejükkel) fejezik ki a legőszintébben a valódi érzelmeiket.
Gyakori munkahelyi szituáció, hogy néhány munkatárs álldogálva beszélget a folyosón. Ha Te is egy ilyen helyzetben találod magad, figyeld meg a többiek lábfejeit: azok, akiket valóban érdekel az általad felhozott téma, érdeklődésük irányába, azaz feléd fordítják majd a lábfejüket.
Éppen így érdekes észrevenni azt is, ha egy jelenlévő lábfeje (és sokszor ezzel szinkronban a felsőteste is) már elfelé mutat tőlünk: ebből leszűrhetjük, hogy vagy lankad az érdeklődése a témánk iránt, vagy sietnie kell máshová: egyszóval agyban már „nincs velünk”.
KERESZTEZETT MOZDULATOK
Ha kívülről érkezünk egy ilyen társalgásba, akkor hasonlóan árulkodó, elutasító jelzés lehet, hogy hiába fordulnak oda a beszélgetők az arcukkal, valójában nem nyitják ki a kört lábfejeikkel az érkezésünkkor. Történetesen lehet, hogy éppen egy konfliktusos, vagy magánéleti témát taglaló beszélgetés közepére érkeztünk meg, így a kínos szituációt elkerülendő érdemes a kollégák lábfejei által jelölt területet is megvizsgálnunk a tekintetünkkel.
Ezek a reakciók a legtöbbször nem tudatosan történnek, a nonverbális kommunikáció ugyanis többségében tudattalan működés, ami egészen apró dolgokra is kihathat. Például az álló helyzetben keresztbe tett lábak bizonytalanságot, önbizalomhiányt feltételeznek (hiszen fizikailag is egyensúlyvesztéssel jár ez a póz), ezt gyakran látni értekezleten kényszerből prezentáló kollégáknál, vagy feszült irodai helyzetben.
EUREKA TIPP: Ha meg szeretnénk tudni, hogy főnökünk minket, vagy a kollégánkat kedvel jobban, ültessük őt középre egy tárgyalás szituációban. Amennyiben keresztezi a lábát, többségében a számára szimpatikusabb résztvevő felé fogja tenni azt.
ELŐSZÖR FIGYELJ, AZTÁN ÉRTS
Ezeken felül természetesen fontos mindig kontextusában vizsgálni valakinek a testbeszédét – pl. nem lenne szerencsés egy keresztbe tett karú kollégát rögtön elzárkózónak bélyegezni, lehet hogy csak fázik a teremben.
Összegezve: bár fontosak az árulkodó reakciók, sosem egyetlen mozdulatról, inkább a másik fél gesztusainak egységéről, egy tünetegyüttesről beszélünk.
Ha már kinyílt a szemünk a testbeszéd fontosságára, akkor a körülöttünk élőkre való odafigyelésen túl talán csak egy dolog lehet lényegesebb: a saját reakcióink monitorozása. Vajon milyen testhelyzeteket veszünk fel konfliktusos helyzetben?
LEGYEN BÁR ALAPVETŐEN DOMINÁNS, SZORONGÓ VAGY AKÁR ÓVATOS A HOZZÁÁLLÁSUNK, A NONVERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓNK MEGÉRTÉSE RENGETEGET ADHAT HOZZÁ AZ ÖNISMERETÜNKHÖZ.
Szerző: Győri- Nádai Réka
Források:
Joe Navarro: Beszédes testek c. könyve
*Allan Pease: A Testbeszéd enciklopédiája
