Képzeld el, hogy ki kell állnod egy színpadra, és több száz szempár szegeződik rád, kíváncsian várva, mit szeretnél velük közölni. A teremben sűrű a levegő, a fények szembe világítanak és a mikrofon az első szavaknál gerjedve felsikít. A legtöbben már a gondolattól is lámpalázassá válnak és stresszt élnek át. Te is glosszofóbiás vagy?

A glosszofóbia a nyilvános beszédtől való félelem, sok kutató szerint ez a legelterjedtebb fóbia az egész világon. Az amerikaiak egyötöde biztosan ebben szenved, sőt, 2014-ben még ez a tünet vezette a Chapman Egyetem „Legnagyobb Félelmek” listáját. Nem csoda, hiszen a nyilvános szerepléssel járó lámpaláz olyan egészségügyi tünetegyüttest képes okozni, mely a szervezetet azonnal blokkolja, majd menekülésre készteti: megemelkedik a pulzus és a vérnyomás, fokozódik a verejték-kiválasztás, a száj kiszárad, az izmok pedig megfeszülnek, gyakran pedig még hányinger is társul az érzéshez. A szakembereknek van azonban egy jó hírük: ezt a fóbiát viszonylag könnyű legyőzni, hiszen undor nem társul hozzá, és az ember szociális oldalának erősítésével olyan pszichikai megerősítéseket lehet szerezni, melyek sikerélményt nyújtanak, így csökkentve a stresszt.

A nyilvános beszédtől való félelem legyűrésének legegyszerűbb (és leghatékonyabb) eszköze mégis a gyakorlás és a fokozatosság. Mindenekelőtt arra kell törekedni, hogy az előadás közben a lehető legkényelmesebben érezd magad – ennek pedig alapfeltétele az, hogy az előadás maga is olyan legyen, mint Te.

Számos előadói technika és fogás áll rendelkezésre, melyben mindenki megtalálhatja azokat az elemeket, melyek hozzá igazán közel állnak – így válva igazán sikeres és elismert előadóvá.

Előző héten górcső alá vettünk egy igazán különleges prezentációs technikát, a PechaKuchát, most pedig megvizsgáljuk, melyek azok az előadói stílusok, melyekkel a közönség könnyen megfogható és bevonható. Vizsgáljuk meg őket, és döntsd el te magad: hozzád melyik illik?

A VIZUÁLIS

A vizuális előadó hisz a képek, videók és diák erejében – ezek nemhogy alátámasztják, hanem ki is egészítik a mondanivalóját. Kifejezetten hatásos előadásmód egy nagy közönséggel szemben, akinek az érdeklődése szerteágazó: a képek, a vizualitás könnyen közös nevezőre hozza a különböző embereket és segítenek a figyelem fenntartásában is.

A közönség figyelme ugyanis úgy tartható fenn a legkönnyebben, ha minél több érzékszervét bevonjuk. Egy jó előadás nemcsak a fülre hat, hanem a szemre is – gondoljunk csak a filmekre, ahol az audiovizuális együtthatásnak köszönhetően fantasztikus történeteket tudunk átélni.

A Vizuális típusok alapvetően  vízionáriusok és nagy történetmesélők. Gondoljunk csak Steve Jobsra.

AZ IMPROVIZATŐR

Ez a fajta előadás akkor igazán hatékony, ha a prezentáció rövid, az előadó pedig nagyon alaposan ismeri a témáját. Az Improvizatőr nem használ diákat és nem mond fel előre megírt beszédet: pontosan tudja, miről akar beszélni, de szabad teret hagy a „hogyannak”. Ez a stílus megköveteli a lazaságot és a párbeszédszerűséget, a közönségre nem egy masszaként tekint, hanem beszélgetőtársként.

Ismerkedős események, elevator pitch, lazán szervezett rendezvények ideális alkalmat teremtenek a rögtönzött prezentációnak. De ne feledd: mégiscsak előadsz, ezért a felkészültség és a koncentráció itt is elengedhetetlen. Nézd meg, Simon Sinek hogyan beszél a vezetői képességekről!

A TANÍTÓ

Ez a prezentációs technika lehetővé teszi, hogy összetett, komplex üzeneteket adj át a hallgatóságodnak, ezt pedig számtalan szófordulat, metafora és valódi tartalom segíti – pont mint a tanárok és professzorok előadásaiban. A prezentáció logikusan, előre felépített, egy szigorú forgatókönyvet követ, a hatásos vizualitás pedig az ötleteid és mondanivalód támaszává válik, miközben a hallgatóságod elégedetten figyel rád.

Érdemes akkor használni, ha nem vagy gyakorlott előadó, vagy a témád komoly szakértelmet követel. A forgatókönyv pontos követése hitelessé és érdekessé teszi majd az előadásodat. Al Gore is előszeretettel használja ezt a technikát a klímaváltozásról szóló beszédei során.

A COACH

A coach olyan, mint egy edző: energikus, lendületes és karizmatikus. Előszeretettel használja a szerepekbe bújást és az közönséghez való kiszólásokat – ennek célja, hogy egy kapocs jöjjön létre közte és a hallgatósága között. Ez a technika sokat segít abban, hogy a közönségedet kissé ellazítsd és a figyelmet a tényleges mondanivalód felé tereld. Elsősorban ugyanis rád fognak figyelni és a nem arra, mit és hogyan mondasz.

Használd ezt a módszert konferenciákon vagy olyan hallgatóság előtt, akinek a figyelme szétszórt, vagy elvárásai komolyak. Nézd meg, hogy Linda Edgecombe hogyan teremt káoszból nyugalmat, miközben coachként vezeti a közönségét.

A MESÉLŐ

Ez a storytelling és a narratíva terepe. Az előadó sok személyes sztorit, anekdotát és példát oszt meg, gyakran a saját életéből, hogy így kapcsolja magához a közönségét. A történetek ugyanis nemcsak érdekesek, de tanítanak is, miközben kidomborítják a lényeget – hagyd tehát, hogy az érzéseid előbújjanak és mondd el a történetedet őszintén, a hallgatóság nagyon hálás lesz.

Mindenképpen hanyagold viszont ezt a technikát, ha szakmai bemutatót tartasz, sok információt kell átadnod vagy kevés időd van. A történetmesélés inkább laza konferenciákra, networking eseményekre ideális,  vagy olyan eladási prezentációknál van helye, ahol megfelelő idő áll a rendelkezésedre ahhoz, hogy a termékkel vagy szolgáltatással kapcsolatos személyes élményeidet is megoszthasd. Jill Bolte Taylor például a saját agyvérzését tekinti át, anekdotákkal átszőve.

A KAPCSOLÓDÓ

Vagy hívhatjuk őket a Nokia-előadóknak is, akik összekötik az embereket. A kulcs a közönség minél erősebb bevonása azzal, hogy kihangsúlyozod, mennyi mindenben is hasonlítotok. Sok gesztus, még több kérdés és a nézők bátorítása arra, hogy reagáljanak és visszacsatoljanak a mondanivalódra – ez a Kapcsolódó típus erőssége.

Ez a módszer kifejezetten energizálja és lelkesíti a közönséged, segítségével egy igazi közösségi élmény varázsolható egy egyszerű előadásból is. Mindemellett a visszajelzések sokasága segít abban, hogy a prezentáció rugalmas maradjon, a hallgatóság pedig inkább beszélgetőpartnerként tekint magára. James Veitch is remekül szórakoztatja a közönséget, miközben kéretlen levelekre válaszol.

A LESSIG

Ennek a stílusnak a megteremtője Lawrence Lessig, aki jogot és vezetési elméletet oktat a Harvardon. A prezentáció nagyon hasonlít a PechaKuchára, lényegében egy tőről fakadnak. Egy dia maximum 15 másodpercig tart, és nagy szerepe van az írott szövegnek is. Amitől azonban különleges, hogy az írott szöveg kifejezetten tömör, gyakran csak egy szó, és tökéletes összhangban villan fel az előadott monológgal.

Az előadás gyors üteme és a diák ritmusos váltása folyamatosan fókuszálttá és elégedetté teszi a közönséget, esélyt sem hagyva arra, hogy elszundítsanak közben. Sok gyakorlást és előkészületet igényel, de hatásossága garantált. Nézd meg, hogyan is alkalmazza ezt maga Lessig professzor.

A TAKAHASHI

Talán az egyik legkülönlegesebb stílus, melyet a kényszer szült. Nagy és vastag betűtípus dominál, minden más vizuális elemet kizárva. Megalkotója Masayoshi Takahashi, aki egy alkalommal arra kényszerült, hogy mindenféle modern és digitális eszköz nélkül készített diákat egy előadásához. Ebben a stílusban egy-egy kulcsszó jelenik csak meg, mely a gondolatot alátámasztja, és ha néha mondatokat alkotunk, azok is rövidek, tömörek.

HA EGY FONTOS ELŐADÁSRA KÉSZÜLSZ VAGY SZERETNÉL CSISZOLNI A PREZENTÁCIÓS TECHNIKÁDON, KERESS MINKET BÁTRAN!

Szerző: Dr. Kalmár Péter

EUREKA GAMES 

 *fotó: Freepik - jogtiszta tartalom