A Mesterséges Intelligencia (MI) térnyerése korunk egyik legfontosabb kérdéseit veti fel, különösen azokat, amelyek az emberiesség és az automatizáció határán helyezkednek el. Azonban, miközben a technológia számos területen javíthatja és elősegítheti életünket, néhány kulcsfontosságú tényezőt még mindig az emberi feladatnak kell megtartanunk.

Digitalizált kísértetjárás?

Lehet-e szellemi tulajdona valaminek, aminek voltaképpen szelleme sincs? Az egyik ilyen fontos terület tehát a szerzői jogi kérdések kezelése. Míg az MI képes lehet az adatok elemzésére és tartalom létrehozására, a szerzői jogi védelem érzékeny kérdés marad, hiszen a mesterséges intelligencia létező forrásokból táplálkozik és alakítja igényünknek megfelelőre. Tekinthetünk erre úgy, mint egy gépies, generált montázs. A Quibit egy cikkében „sztochasztikus papagájként” hivatkozik az MI-ra, hiszen előre betanult szavakat, mondatokat próbál jó környezetben elhelyezni, de leginkább megjósolni, mire is gondolt a költő- azaz mi, a felhasználók. Az emberek kreativitása, művészete és egyedi gondolatai olyan értékeket hordoznak, amelyeket az MI sosem képes teljesen reprodukálni. Fontos tehát, hogy a jogi keretek megfelelően védjék az emberi alkotásokat, és garantálják az alkotók jogait.

Mesterséges művészet

A kreativitás egy másik olyan terület, ahol az emberiességnek meg kell találnia az egyensúlyt az MI alkalmazásával. Míg az MI képes lehet számos feladat automatizálására és adatok elemzésére, az egyedi ötletek, az innováció és a művészi kifejezés terén az emberi kreativitás rendkívül fontos. A kreatív gondolkodás és az érzelmi intelligencia olyan területek, amelyeket az MI jelenleg nem képes teljes mértékben pótolni. A grafikusok, fotósok világában azonban egyre több példát látunk a mesterséges intelligencia művészi felhasználására hazánkban is, legyen szó kiállításokról.

Az MI elveszi a munkánkat?

A fluktuáció és a munka elvesztésének szorongása a társadalom széles rétegeit érinti, ahogy az MI növekvő mértékben veszi át bizonyos munkafolyamatokat. Az életkor tekintetében látható összefüggés a félelem mértéke és az adaptivitás szempontjából. A Z generációról szóló cikkünkben erre is kitérünk. Ami viszont generációkon átívelő fontosságú pont a HR oldaláról,  hogy az emberek ne csak az automatizáció negatív oldalait lássák, hanem az átalakuló munkaerőpiacban rejlő lehetőségeket is. Az oktatás és a képzés fontos szerepet játszhat a munkavállalók felkészítésében az új kihívásokra.

Az emberközpontúság, kapcsolatartás és kommunikáció terén is meg kell találni az egyensúlyt az MI alkalmazása és az emberi interakciók között. Egy jó kollegiális, bizalmas viszont nem fogunk tudni kiépíteni és fenntartani egy géppel, egy eszközzel- és miért is tennénk? Az empátia, az érzelmi intelligencia és az emberi kapcsolatokra való odafigyelés kulcsfontosságú maradnak a sikeres szervezetek számára. Erre egy másik cikkünkben részletesebben is kitérünk.

Végül, az MI alkalmazása során fontos megfontolni, hogy mely területeken adhatunk át feladatokat a gépeknek, és mik azok, amelyeknél az emberi beavatkozás elengedhetetlen. Az egyensúly megtalálása a technológiai fejlődés és az emberi értékek között lehetőséget teremthet egy harmonikusabb és hatékonyabb jövőre.