Amikor az üzleti világra gondolunk, akkor talán elsőre nem az értékorientált vezető képe bukkan fel bennünk, hanem inkább a gyors döntéseket hozó és profitorientált vezetőre asszociálunk. Pedig ma már, ha a célok és az értékek nincsenek összhangban egy vezető víziójában a vállalatot összetartó elemek, mint egy habarcs nélküli falban a téglák, könnyen elkezdenek szétesni.

De mi is az, amivel az értékek a vezető munkáját önazonosabbá, a vállalat működését ellenállóbbá teszik? A témában Pistyur Vera, a Bridge Budapest ügyvezetője mesélt nekünk a Game Changers Podcastunk adásában. Blogposztunkból kiderül, hogy miért több,mint csak ’nice to have’ az értékvezérelt vezetés. 

Aki, az értékvezérelt vezetés mögött áll: a tudatos vezető

Amikor valaki a vezetői székbe kerül, a sok új felelősség és feladat mellett a befolyás ereje is mellé szegül. Ilyenkor akár ijesztő is lehet a gondolat, hogy mennyi emberért felelünk, de ha képesek vagyunk tudatosan tekinteni a jövőbe, akkor értékek mentén biztos alapot tudunk adni a hosszú távú fejlődésnek. Az ilyen vezetők megértik, hogy a hagyatékuk nem csak a számokban, hanem az általuk épített közösségekben, és az általuk képviselt értékekben is megmutatkozik. Pistyur Vera, a Bridge Budapest ügyvezetője úgy látja, a cél- és eszközértékek különbségeit is fontos tisztán látnia a tudatos vezetőnek:

„A nap végén az látszik, hogy tényleg azon múlik, hogy az adott vezető, aki a hétköznapi döntéseket meghozza – akár a legapróbbakat is – , hogy viszonyul az üzlethez. Például a pénzről azt gondolja, hogy eszköz vagy azt, hogy az a cél. Én azt gondolom, hogy az üzlet igenis lehet egy eszköz az élhetőbb világhoz.”

A reziliencia záloga

Az elmúlt évek bukkanói a munka világában is rámutattak, hogy miért van olyan nagy szükség az értékek kijelölésére. Azt figyelhettük meg, hogy azok a vezetők tudták jobban átvészelni vállalatukkal a húzósabb időszakokat, akiknek volt mihez visszanyúlniuk: sikerült megteremteniük a vállalati kultúrában egy olyan biztos alapot, ami ott tartja és nem engedi lemorzsolódni a munkavállalókat. Több kutatás is arra a következtetésre jutott, hogy a pandémia után azok a vállalatok tudtak reziliensek maradni, akik hosszú távú értékek – például, sokszínűség, alkalmazkodóképesség vagy beágyazottság mentén – tudták magukat meghatározni, és a vállalat jövőjét tervezni (Harvard Business Review, 2020).

Az értékvezéreltség nem csak egy vállalat belső stabilitásban látszik meg, hanem az üzleti stratégiába implementálva a vállalat hitelességét is erősíti. Ehhez elengedhetetlen, hogy az értékek ne csak a kimondott szóban, vagy a céges bögrén jelenjenek meg, hanem a hétköznapok dinamikájának szerves részei legyenek.

Tegyük ezt fel az erőforrástérképre is!

Egy vállalat az erőforrásait nem csak a számokban keresheti. Számos olyan formája van – idő, tehetség, kapcsolatok –  amelyek kijelölt értékek mentén kezelve kimeríthetetlen energiaforrásokká válhatnak. A kulcs abban van, hogy a vállalati erőforrások kincsesládájából ne csak kivegyünk, hanem szimultán tudjuk, hogy mi az, amivel egyszerre gazdagíthatjuk is. A kérdés ilyenkor már nem az, hogy van-e elég erőforrásunk, hanem hogy észrevesszük-e, hogy milyen felhasználás mentén valósulhat meg rajtuk keresztül az értékteremtés.

„Szeretek a munka világára közösségként gondolni. Szerintem ma egy vezető ezt hagyja hátra, nem katedrálisokat vagy piramisokat. Persze bizonyos értelemben egy közösséget megépíteni önmagában egy monumentális munka – de ebben a munkában a napi jelenlétből és a napi befektetett energiából fog mindez összeadódni.” – fogalmazott Pistyur Vera, a Bridge Budapest ügyvezetője.

Persze az értékteremtés nem egyszerű feladat: kitartást és következetességet igényel, de csak így biztosíthatjuk hosszú távon mind saját magunk, mind a vállalat integritását. És ne feledjük, az értékközpontú vezetés több mint etikai álláspont - versenyelőnyt jelent! 

Ha szívesen elmélyednél a témában, hallgasd meg Game Changers podcast sorozatunk legújabb részét ide kattintva!